Google+

Kevesen tudják, hogy napjainkban a tudomány 40-féle tápanyagot tart számon, melyeket ma már két csoportba sorolnak aszerint, hogy miből mekkora mennyiségre van szüksége a szervezetünknek:

    Makro tápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok), melyekből naponta több gramm, akár többszáz gramm (szénhidrátok) szükséges a szervezetnek.   

    Mikro tápanyagok (vitaminok, nyomelemek), melyeket csupán kis (akár mikrogramm) mennyiségben igényel a testünk.

Az életfolyamatok fenntartása folyamatosan energiát igényel. Az emberi szervezet a tápanyagok anyagcsere-folyamata során lezajló égetés révén jut a szükséges energiához. A tápanyagok égetése során felszabaduló hőenergia mértékegysége a kilojoule (kJ), illetve a kilokalória (kcal). 1 kilokalória 4,2 kJ-nak felel meg (1 kcal = 1000 cal). Az egyes tápanyagok elégetése során felszabaduló energia:

      1 gramm zsír 38,94 kJ, illetve 9,3 kcal

      1 gramm szénhidrát 17,16 kJ, illetve 4,1 kcal

      1 gramm fehérje 22,19 kJ, illetve 5,4 kcal (melyből a szervezet csak 4,1 kilokalóriát nyer).

A zsírok és szénhidrátok teljes mértékben elégnek, a fehérjék esetében azonban az energia egy része végtermék formájában távozik. Túlsúlyos egyén esetén - akár diabéteszes, akár nem -, a fogyás eléréséhez csökkentett kalória-bevitel szükséges, ügyelve arra, hogy a szervezet a számára szükséges tápanyagokhoz hozzájusson!

Nézzük, melyik tápanyagot hogyan használja fel a szervezetünk!?

SZÉNHIDRÁTOK

A szénhidrátok a legfontosabb tápanyagok a szervezet energiaellátásában, mert könnyen felhasználható energiával látják el a sejteket, és a naponta fogyasztott mennyiségük a legjelentősebb a tápanyagok közül.

A szénhidrátok funkciói a szervezetünkben:

 Energiaszükségletünk körülbelül 55%-át a szénhidrátok fedezik (a legnagyobb felhasználónak, a munkát végző izomzatnak naponta akár 200-300 gramm szénhidrátra van szüksége).

 Részt vesznek szervezetünk vázanyagának alkotásában.

 A sejtjeink külső burkában jelenlévő szénhidrátok nem csak a sejtek mechanikai védelmében, de sajátos anyagcsere- és védekező mechanizmusában is részt vesznek.

 Szerepük van az immunanyag képzésben, a véralvadás gátlásában (heparin), a kalcium-anyagcserében, és ezen keresztül a csontosodási folyamatokban is.

Minél egyszerűbb felépítésű szénhidrátot fogyasztunk, annál gyorsabban szívódik fel a szervezetünkben és emeli meg a vércukorszintünket, ezért jó ha a cukorbetegek tisztában vannak a szénhidrátok típusaival, hogy melyiket miben találni meg és mennyi a körülbelüli felszívódási idejük.

 Vérünkben és hormonjaikban is megtalálhatóak.

Összetételük (kapcsolódásaik) szerint a következőképp csoportosítjuk őket:

 Egyszerű szénhidrátok (más néven monoszacharidok): például szőlőcukor (glükóz), és a gyümölcscukor (fruktóz).

  Kettős szénhidrátok (diszacharidok): legfontosabb képviselői a répacukor (más néven kristálycukor vagy szacharóz), a tejcukor (laktóz), a malátacukor (maltóz) és a cellobióz.

 Oligoszacharidok: kisszámú monoszacharid-egység összekapcsolódása során jönnek létre. Legismertebb közülük a maltodextróz.

  Összetett szénhidrátok (poliszacharidok): legfontosabb képviselői a keményítő, a glikogén („állati keményítő”) és a cellulóz, de ide tartozik a gombák sejtfalát és az ízeltlábúak (rákok, rovarok) külső vázát alkotó kitin is.

FEHÉRJék

A fehérjék a szervezet fő építőanyagai, minden sejtben megtalálhatóak. Az enzimek, hormonok és az immunrendszer által termelt ellenanyagok felépítésében is jelentős szerepet játszanak.

A fehérjeszükségletünk kielégítéséhez a táplálékban lévő fehérjéknek nem csak a mennyisége, hanem a minősége is fontos, hiszen a különböző fehérjék aminosav-összetételükben jelentősen különböznek egymástól. A fehérjék biológiai értékét az határozza meg, hogy milyen mértékben képes szervezetünk felhasználni őket. A biológiai érték annál nagyobb, minél jobban megközelíti a fehérje aminosav-tartalma az emberi szervezet fehérjéinek aminosav-összetételét.

Zsírok, zsiradékok

A zsiradékok nélkülözhetetlen tápanyagok, felhasználásukkal ősidők óta foglalkozik az emberiség. Sok száz hasznosítható zsiradék ismert napjainkban: a növényi és állati zsiradékokat eltérő tulajdonságaik – elsősorban szobahőmérsékleten tapasztalható állaguk alapján – olajokként és zsírokként szokás megkülönböztetni. Ennek megfelelően léteznek növényi olajok és zsírok, valamint állati eredetű olajok és zsírok. Közülük legnagyobb mennyiségben egyre inkább a növényi zsiradékok állnak rendelkezésre, főképpen azért, mert a világ évről évre növekvő zsiradékszükségletét a növények fokozott mértékű termesztésével lehet kielégíteni.

Tovább...

Nézzük, mire jók a mikro tápanyagok, és miben találhatóak meg!?

 Vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek