Google+

sószegény diéta MAGASVÉRNYOMÁSban szenvedőknek

A magas vérnyomásban szenvedő betegek diétájának általános jellemzője az energia- és konyhasóban szegény étrend, mivel mind a testtömeg-csökkentésnek, mind a konyhasószegény táplálkozásnak vérnyomáscsökkentő hatása van. A konyhasó-fogyasztás csökkentese mellett törekedni kell a „gyümölcssók” - a kálium és a magnézium - biztosítására a diétában. Az optimális arány a nátrium- és káliumfogyasztásban egy az egyhez. A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú só az egészséges emberek számára is ajánlott a magas vérnyomás megelőzése céljából. A szív-, keringési- és vesebetegségben szenvedőknek a káliumot tartalmazó só használatát viszont javasolt kezelőorvosukkal megbeszélni!

Sóérzékenység, vagy sórezisztencia?

A sok konyhasót használó, sóra érzékeny embereknél kialakulhat az úgynevezett „sóérzékeny” magasvérnyomás. A vérnyomás-emelkedésnek ebben az esetben a hosszabb távon történő nagyobb mennyiségű nátriumfelvétel az oka, ilyenkor erősen csökkenteni kell a konyhasó használatát. A sórezisztens személyeknél a sómegvonás és a sószegény étrend nem elegendő a vérnyomás csökkentésére, esetükben gyógyszeres kezelésre van szükség!

Amikor a magas vérnyomás túlsúllyal párosul

Az enyhén magas (130-139/85-89 Hgmm) sóérzékeny vérnyomás az esetek többségében a sófogyasztás csökkentésével, túlsúly esetén pedig a sószegény étrendhez társuló fogyókúrával és megfelelő életmóddal is normalizálható, így itt nem (vagy nem feltétlenül) kell gyógyszeres kezelést alkalmazni. Az étrend fontos kiegészítője lehet a stresszhelyzetek kerülése és a problémamegoldó képesség fejlesztése!

Túlsúly esetén kifejezetten javasolt az energiaszegény étrend: kutatások alapján 9.2 kg-os fogyás esetén a szisztolés érték 6.3, a diasztolés érték pedig 3.1 Hgmm-rel csökkenhet. 7-10 kg-os testsúlycsökkentéssel akár kiváltható a vérnyomáscsökkentő tabletta szedése! 

A magasvérnyomás étrendi kezelése

Magasvérnyomás esetén a napi étrendet úgy kell összeállítani, hogy ezzel megszüntessük a magas vérnyomás kialakulásában és fokozásában szerepet játszó, a táplálkozással befolyásolható tényezőket. Elhízás esetén egészséges, nem túl radikális fogyókúrára (heti 0,5-1 kg), és a konyhasó fogyasztásának csökkentésére kell fokozott figyelmet fordítani. A só helyettesítésére kiválóan alkalmasak például a kereskedelmi forgalomban kapható nátriummentes „sópótló” fűszerkeverékek. A nátrium helyettesítése mellett érdemes figyelmet fordítanunk a magas vérnyomás normalizálásában szerepet játszó ásványi anyagokra is – ilyenek a kálium, a magnézium és a kalcium is – és persze a rendszeres testmozgásra!

A konkrét teendők a hipertónia súlyossági fokától függenek. Prehipertónia és I. fokozatú hipertónia esetén az elsődleges és egyben legfőbb teendő az életvitel megváltoztatása, amely többnyire lényegesen meghosszabbíthatja a gyógyszer nélkül egészségesen élhető időszakot. Természetesen az életmód-változtatásra a súlyosabb, gyógyszeres kezelést igénylő esetekben is szükség van, már csak azért is, mert többnyire a diéta és a gyógyszeres kezelés együtt csökkentik a vérnyomást!

Sófogyasztás

A felnőttek napi nátriumszükséglete 2000 mg körül mozog – ez körülbelül 5 gramm (egy teáskanálnyi). Az átlagfogyasztás Magyarországon ezzel szemben eléri napjainkban a napi 5-12 grammot.

Magas vérnyomás esetén az optimális fogyasztás nem több, mint 2000-3500 mg/nap, ami magában foglalja az élelmiszerek természetes nátriumtartalmát és a felhasznált konyhasó mennyiségét is. Az erős sózási szokások miatt gyakori eset, hogy már serdülő és fiatal felnőtt korra is elsődleges magasvérnyomás alakul ki. (Az alacsony, közepes és magas nátriumtartalmú élelmiszerek listája, az ásványi anyagok (K, Mg, Ca) fogyasztásának növelésére, illetve a hipertónia életmód-kezelésére tett ajánlások megtalálhatóak például http://www.dietak.hu, vagy http://egeszsegestaplalkozas.blog.hu)

A magasvérnyomás csökkentésében kiemelkedő szerepe van az omega-3 zsírsavaknak (linolénsav, EPA, DHA), melyeknek a vesén keresztül történő vízkiválasztásban van szerepük, vérnyomáscsökkenést eredményezve ezzel. A linolénsavat legnagyobb mennyiségben a repce-, a szója- és a lenmagolaj tartalmazza, de megtalálható a különféle növényi magvakban is. Az EPA (eikozapentaénsav) és a DHA (dokozahexaénsav) legfőbb forrása a tengeri halak olaja, illetve a hazai halak közül a busa.

Csökkentett sófogyasztás… Hova tovább?

Magas vérnyomás esetén bizonyos zsiradékok mellett javasolt kihagyni az étrendből az egyszerű cukrok fogyasztását is –akkor is, ha diabétesszel nem diagnosztizáltak bennünket és a túlsúly sem fenyeget. Szénhidrátok szempontjából a lassan felszívódó, összetett szénhidrátok a javasoltak, tehát elsősorban keményítőtartalmú élelmiszerekkel fedezzük az energiaszükségletünket: a zöldség és főzelékfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk és tészták fogyasztása kerüljön előtérbe! Az élelmi rostok fogyasztását jó, ha növeljük, és eléri a 35-45 gramm/nap mennyiséget (az átlagos rostigény egyébként 0,5 gramm testsúly-kilogrammonként). A kívánt mennyiség teljes kiőrlésű lisztből készült, illetve gabonával dúsított termékekkel (például kenyerek, száraztészták, korpás, úgynevezett „magos” zsemlék és kiflik), illetve zöldség és főzelékfélékkel, gyümölcsökkel fedezhető könnyedén.