Google+

A VALAHA HALÁLOS INZULIN-FÜGGŐ DIABÉTESZ

Az 1-es típusú cukorbetegség - más néven inzulinfüggő diabétesz (IDDM - “insulin dependent diabetes mellitus”) - tehát egy autoimmun betegség, melyet az inzulin abszolút hiánya okoz. Diagnózisakor a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei többsége már elpusztult (remissziós időszak), mely folyamat nem megállítható, és az összes inzulint termelő sejt pusztulásával jár. Ez a diabétesz típus bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban gyermek- és fiatal felnőttkorban jelentkezik. A betegek általában soványak, a jelentős fogyás a betegség egyik jellemző tünete. A tünetek viszonylag gyorsan alakulnak ki és a betegség kezeléséhez minden esetben inzulin szükséges. Kezeletlen, vagy rosszul kezelt esetben tartósan magas vércukorszinttel (hiperglikémia) és ketózissal járó életveszélyes állapot, a ketoacidózisos kóma alakulhat ki.

Előfordulása, gyakorisága

A cukorbetegek körülbelül 10%-a tartozik ebbe a csoportba, ami a világon közel 40 millió, míg hazánkban - pontos adatok hiányában is - legalább 70-100 ezer beteget jelent. Előfordulása világszerte jelentősen változó, Európán belül például Finnországban több mint tízszer gyakoribb, mint Macedóniában. Leggyakoribb Skandináviában, míg Japánban és Koreában viszonylag ritka. Elterjedése hazánkban is egyre nő, akár csak a világ más országaiban, különösen az iparilag fejlett területeken.

Az előfordulási gyakoriság koreloszlásában 2 éves korban, illetve a 4–6 éves kor között egy-egy kisebb, 10–16 és 24-35 éves kor között pedig egy-egy nagyobb csúcs figyelhető meg. Az 1-es típusú diabétesszel diagnosztizáltak száma szezonálisan változik, a hidegebb hónapokban több az új eset.

Az esetek 40%-ában előfordul idővel kialakuló pajzsmirigy rendellenesség is, mely tablettás hormonpótlással kezelhető.